Nagyon sok életmódváltó ember legelső kérdése az, hogy akkor most mi legyen a cukorral. Erre mindig ugyanazt tudom mondani, amit a többi kollégám is: A cukorra valójában szüksége van a szervezetünknek, mert az agyunk és az izomzatunk nagy cukorfelhasználó.
Én személy szerint nem vagyok cukor ellenes, inkább arra figyelek, hogy természetes eredetű cukrokat fogyasszak a finomított cukrok helyett. A másik fontos dolog a cukorral kapcsolatban a mértéktartás. Nem mindegy, hogy mikor, mennyit és milyen fajta cukrokat fogyasztunk.

De mégis, mik azok a cukrok?

Amit a szénhidrátokról tudni kell:

A szervezetünk három fő tápanyagforrásra van szüksége: fehérjékre, zsírokra és szénhidrátokra.

A szénhidrátokból az egyszerű cukroktól elkezdve a bonyolultabb, összetettebb cukrokig többféle létezik. Az a fő különbség köztük, hogy hány cukor molekula alkotja őket.

Nem szeretnék egy teljes kémia órát tartani (sok mindenki örül, hogy már réges rég megszabadult tőle ), de a legegyszerűbb cukrok a glükóz és a fruktóz, vagyis a szőlőcukor és a gyümölcscukor, ami a zöldségekben és gyümölcsökben is megtalálhatóak.

Utána jön a szacharóz és a tejcukor, ami két molekulából épül fel, és a itt vannak a poliszacharidok is, vagyis a keményítő, ami több száz vagy ezer cukormolekulából áll. Ezeket a rizsben, burgonyában, búzában is megtaláljuk.

A szénhidrátok nagyon fontosak a szervezet számára, hiszen ahogy fent is említettem, alapvető funkciókat látnak el.

Legfontosabb funkciójuk az az, hogy az életünkhöz szükséges energiát biztosítsák. Ezen túl fontos szerepük van a sejtek, szövetek és szervek felépítésében és működésében is. Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság megállapításai szerint a szénhidrátok segíthetnek szabályozni testsúlyunkat, és az izmaink, valamint az agyunk legfontosabb tápanyagai. A WHO is egyetért abban, hogy a szénhidrátok a puszta energiaforrásnál többet jelentenek számunkra, és kutatásaik szerint optimális esetben egy felnőtt napi energiaszükségletének 50-55 százaléka szénhidrátból kell, hogy származzon.

A kristálycukor, barna cukor, nádcukor legfőbb tévhite

Nagyon sok helyen lehet azt olvasni, hogy a kristálycukortól cukorbeteg lesz az ember.

Ez nem így van. A kristálycukortól, vagy barna cukortól nem lesz valaki cukorbeteg. Az egészségtelen táplálkozás, a mozgás hiány, a sok stressz és a hasi elhízás együttese mellett növelheti a túlzott cukor fogyasztás a cukorbetegség kialakulásának esélyét.

De önmagában a cukortól nem leszünk betegek.

Az is egy óriási tévhit, hogy nagyon magas a cukor glikémiás indexe. A cukornak közepes az indexe, és ehhez igazítják a többi élelmiszer adatait.

Azonban az mára már bebizonyosodott, hogy minél alacsonyabb glikémiás indexű táplálékokat fogyasztunk, annál kisebb a kockázata a cukorbetegség kialakulásának.

Tehát tény, és igaz, hogy törekedni kell arra, hogy minél alacsonyabb glikémiás indexű ételt együnk, ezzel elkerülve az elhízást és a szövődményeket! A napi ajánlott szénhidrát bevitel kb. 250 g szénhidrát, amiből kb. 50 g-nak cukornak kell lennie ahhoz, hogy egy egészséges felnőtt szervezet szuper jól működjön.

Mik a legjobb cukorhelyettesítő alternatívák?

Ha szeretnénk mégis a finomított cukrot elkerülni, akkor lehet nagyon sok alternatívát találni.

Választhatunk, hogy természetes eredetű, de kalóriát tartalmazó cukorhelyettesítőt szeretnénk, úgy, mint az agávé, nyírfacukor, nádcukor, almacukor, szőlőcukor, gyümölcscukor, répacukor, méz. Vagy inkább a kalóriamentes természetes alternatívát részesítjük előnyben, mint a stevia vagy eritrit.

A mesterséges édesítőszerek nem annyira egészségesek, de a kalóriamentességük miatt sokszor használják, mint például a sucralose a különböző diétában.

Érdemes kikérni egy szakember segítségét, és úgy összeállítani az étrendünk, hogy az a lehető legjobb legyen a szervezetünk számára!

 

 

 

Tetszett? Oszd meg!